A tornai vár története

A vár építése, a Tornai család

A tornai vár első írásos említése 1357-ből származik, miszerint a Tekus család Tornai ága ekkor kapott engedélyt a vár felépítésére. A Tekus család már a 13. században a Tornai uradalom egyik nagybirtokosa volt. A tornai uradalom, és a majd később kialakuló Torna megye központja Szádvárban volt. Szádvár a Tekusok birtoka volt, melyet a század végén Aba Amadé csikart ki tőlük. A Tekusok egy nagy és erős központ nélkül maradtak. 1340 –ben aztán a Tekus család hatalmas birtokai két részre oszlottak. Egyik a Tornai, a másik pedig a Szalonnai ágra szállt. Tekus (Tornai) János a mint a tornai ág feje felvette a Tornai nevet. Az ő fiai kaptak engedélyt a Tornai vár felépítésére, és így a Tekusok Szádvár elvesztése után újra egy erős központtal rendelkeztek. A vár félépítésén kívül az ő nevükhöz fűződik a Tornai templom építése is. Tornai János 1406 -ból származó síremléke ma is a templom szentélyében található.

A család 1406-ban fiú örökös nélkül kihal. Ekkor a Tekus család Szalonnai ága tart igényt a várra és a hozzá tartozó birtokokra. Zsigmond király azonban nem tette lehetővé jogos birtokaik visszavételét. Zsigmond 1410-ben a várat Özdögei Besenyő Pál szlavón bánnak és Berencsi Sáfár Istvánnak adományozta, ill. Kőkaporca váráért cserébe. Tudniillik a magyar trónért folyó hatalmi harcok idején Özdögei Besenyő Pál Zsigmond oldalán, míg a Tekus család és a Szádvárt birtokló Bebekek Anjou László oldalára álltak. Igy került ki Torna a Tekusok kezéből.

Torna az új vármegyeközpont

Torna vármegye központja ekkoriban kerülhetett át Szádvárról Tornára. 1428-ban Özdögei Besenyő Pált már mint Torna megye főispánja említik, székhelye pedig Torna vára lehetett. 1436-ban Besenyő Pál halálával a Tornai birtok teljes egészében Berencsi Sáfár Istvánra száll. Fia Szilveszter újra felveszi a Tornai nevet, ezzel ők már a második Tornai család. Ők a jászói monostor birtokainak folyamatos pusztítása miatt negatívan szerepelnek Torna történelmében. A jászói apát többször is panaszt tett a Tornai ispán kihágásai ellen, de a rablások tovább folytatódtak.

A husziták pusztításai

Zsigmond király halála után újabb belviszály tört ki. Több trónkövetelő is akadt. Erzsébet királyné Ján Jiskra cseh zsoldosvezért hívta segítségül fia V. László trónra juttatásához. Így került Ján Jiskra kezébe Felső Magyarország nagy része. Hatalmát visszaélések, pusztítások jellemezték. Többször pusztította a Jászói monostort is. A monostor védelmével Torna megye ispánját Tornai Szilvesztert bízták meg, de ő a meggyengült monostor birtokait tovább pusztította. Tornai Szilveszter kihágásainak megfékezésére Hunyadi János is küldötteket küldött, de hiába mivel Szilveszter őket is tömlöcbe vetette. Lukács Jászói prépost ezt megelégelve szövetséget kötött a csehekkel, hogy támadják meg Torna várát. Torna várnagyát Videt és alattvalóit legyilkolták, Torna várát pedig létrákon akarták megmászni, megrabolni. A csehek kiűzése többszöri harc és békekötés után csak Mátyás király uralkodása alatt 1475-ben sikerült. A Tornaiaktól a várat az esztergomi érsek vette el, majd 1476-ban 10000 forintért eladta Szapolyai Imrének.

A Szapolyai és a Bebek család

A Szapolyai család ekkora már óriási birtokokkal rendelkezett. Imre és testvére István egészen az ország nádori címéig(a király helyettese) jutottak. István fiát Jánost pedig még királlyá is koronázták. Ő adományozta 1526 után a Tornai birtokokat egyik legfőbb hívének Werbőczy Istvánnak. Ő azonban nem sokáig tudhatta magáénak Tornát és birtokait, mivel Bebek Ferenc a közeli Szádvár, Szendrő és Krasznahorka váraival együtt elfoglalta. Bebek Ferenc és fia György hintapolitikát folytattak. Birtokaik növelése érdekében hol a császár, hol pedig az erdélyi fejedelmek oldalára álltak. Ezzel a tornai vár tulajdonviszonyai teljesen átláthatatlanná váltak. Egyes iratok szerint 1531-ben a birtokokat Vingarthy Horváth Gáspár kapta, majd özvegye 1559-ben Magócsi Gáspárnak 14000 forintért adta tovább. Majd 1562-ben Magócsi Gáspár és Bebek György török fogságba kerülnek. Csak váltságdíj fejében menekültek meg. 1567 után nem sokkal Bebek György utód nélkül meghal, ezzel a Bebek család kihal.

Kuruc, Labanc, Török, mind a várat akarja

Ekkoriban a török is el eljut Torna váráig, többször meg is ostromolja, a vidék lakosságát sanyargatja a falvakat felégeti. A Magócsi család 1611-ben kihal, ezután került a vár birtokaival együtt a Keglevics család kezébe. A vár ekkoriban többször is gazdát cserélhetett, egymást követték az Erdélyi szabadságmozgalmak, kuruc lázadások. 1678-ban Tököly erdélyi fejedelem felkelése idején Tornán magyar és német őrség állomásozott. A magyar őrség lefegyverezte német társait, és így a kurucok kezére játszották a várat. Tököly meggyengülése után a császáriak a várat visszafoglalták. Mivel a vár már többször is a kuruc lázadók segítségéül szolgált, a császár parancsára védműveit 1685-ben elpusztították. A vár azóta romos, bár egyes lakóépületeit ideiglenes javítások után még 1848-ban is használták. A várban ekkor elszállásolt szabadságharcos katonák által okozott tűz a várat végleg lakhatatlanná tette.

Forrásmunkák:

  • Juhász Attila – A Tornai plébánia története
  • Dénes György – A Bódvaszilasi medence 700 éves története
Címkék: