A tornai vár leírása

Tornai vár - öregtoronyA tornai vár építéséhez az engedélyt 1357-ben a Tornay család kapta meg. Ekkor épült a torony(öregtorony), a palota , és a kettőt összekötő várfal. Bár egyes elképzelések szerint a vár tornya építészeti jegyei alapján egy korábbi korból származik, de ezt csak egy esetleges régészeti ásatás tudná bizonyítani. A palotának mára már csak egy fala áll, de az így is a vár távlati képének a meghatározója. Még így torz omladozó ablaknyílásaival is lenyűgöző látvány.

Tornai vár - palota A 15. sz első felében a  vár tovább bővült, a palota északi felén új épületrészek épültek, ami alatt ma is egy  boltíves pince maradványai állnak. Ekkor épült az északi várfal is, melynek egy része még ma is több méter magasan áll. A várkapu a torony mellett lehetett, amely később mint a belsővár kapuja szolgálhatott. A kapu nyomait ma már sajnos nem látni.

Tornai vár - déli ágyútoronyA vár sokáig így is maradt. Következő átépítésére a lőfegyverek elterjedése és a török veszély adott okot. Egyes iratok a vár 1540-1550 közötti reneszánsz átépítéséről beszélnek, miszerint új olasz típusú bástyák épültek.   Ekkor épült a vár keleti oldalán a két kisebb körbástya a délin pedig egy nagyobb rondella. A három bástyát falakkal kötötték össze, így egy új védővonal jött létre a vár déli és keleti oldalain. Méreteik még ma, romjaikban is lenyűgözőek.Az észak keleti bástyának még három szintje áll, mindemellett szinte még teljesen épp lőrések maradtak fenn benne. A déli oldalon lévő nagyobb félkör alakú rondellából közvetlen rálátás volt a várba vezető szekérútra amit így könnyen lehetett lőni.  Falai aránylag vékonyak, mivel a déli oldalról nem volt várható ellenséges támadás.  Oldalaiban az észak keleti bástyáéval megegyező lőrések maradtak fenn. Ezen kívül van egy nagyobb lőrése is, mely nagyobb tűzerőt jelentett.

Kicsit később de még ebben a században épülhetett a vár nagy ágyúrondellája az északi erődrészek és a külső vár új kapuja. A vár a felvezető út felől volt a legjobban támadható, ennek kivédésére épült a nagy rondella, amelyen az elképzelések szerint volt egy felsőbb szint is, ahová akár ágyúkat is beállíthattak. Ezzel a várba vezető út felőli támadás szinte lehetetlenné vált. A külső vár kapujának védelmét a nagy rondellán kívül a kaputól keletre lévő szögletes bástya látta el. A bástya földszinti részén különleges kétágú lőrések maradtak fenn, melyek a kapu előterét védték. A kétágú lőrés egy nadrágra emlékeztet, melynek széttárt szárai a kimeneti nyílások a derékrész pedig a lövész helye volt. Így egy lövész két irányba is tudott lőni, miközben az ellenséges tűztől nem kellett félnie. A bástya északi oldalán szintén kétágú lőrés van, mely az északi erődrész további lőréseivel kiegészülve a vár északi oldalát védte. Az északi erődrészt védelmi feladatai mellett gazdasági épületként hasznosíthatták.

A későbbiekben már csak kisebb átalakításokat hajtottak végre a váron. A vár harcászati jelentőségét, védműveinek 1685-ös lerombolása után vesztette el. Ideiglenesen kijavított lakóépületeit még használták, de az 1848-ban ott elszállásolt magyar katonák által okozott tűz a tetőszerkezetet végleg elpusztította.

A Tornai vár alaprajza

Tornai vár alaprajz

  1. Öregtorony, a vár legrégebbi része
  2. Palota, az idők folyamán többször átépítették
  3. Keleti bástyák
  4. Déli rondella
  5. Nyugati nagy ágyúrondella
  6. A külső vár kapuja
  7. Északi erődrészek, (gazdasági épületek)

Forrásmunkák:

Miroslav Plaček, Martin Bóna: Encyklopedie slovenských hradu

Jozef DUCHOŇ: OŽIJE ZABUDNUTÝ TURNIANSKY HRAD?…alebo o tom, že zázraky sa plánujú ešte aj dnes, Košický večer, 18. 2. 2000

 

Címkék: